Bánokszentgyörgy Zala megye délnyugati részén, Nagykanizsától 28, Letenyétől 20, Zalaegerszegtől 38 km távolságra helyezkedik el. Erdős-dombos vidék övezi, az Alsó Válicka nevű patak nagy ívben szeli át. A jobb oldali rész még Göcsejhez tartozik, a bal oldali már nem. Több utcás település, utcái és útjai a domborzat irányát követik. A szeres település nyomait őrző régi magyar falu.
1289-ben már lakott terület, 1326-ben Scentgurgy, 1675-től Bánok Szent György néven szerepel. A helynév első tagjának eredete valószínű azzal függ össze, hogy a terület a lendvai Bánffyak birtoka volt. A Bánok a bán szó többeseként került Szent Györgynek, a középkor egyik legkedveltebb szentjének neve elé. A 13. században Zalavidus veszprémi püspök, a 14. században Bánffy László birtoka. 1576-ban a török teljesen felégette, pusztává tette. A megmaradt lakosság a szultánnak és a kanizsai basának fizette adóit. 1642-től Nádasdy Ferenc építette újjá a falut, lakói némi privilégiumot kaptak. 1658-ban a régi Szent György templom romokban hevert, körülötte helyezkedett el a bekerítetlen temető és a szegényes parókia.
1700-as évek elején a kétnyomásos földművelés hatására fejlődésnek indult a falu, saját malma volt. 1718-ban kőből, fából, téglából új templomot építenek, a lakosság néhány ember kivételével katolikus. Ettől kezdve hívek által választott tanítója és plébánosa van a településnek.
1728-tól az Eszterházy hercegek tényleges és örökös birtoka lett a terület. 1777-re a fazsindelyes templom romos lett, a jelenleg is álló templomot 1787-ben kezdték építeni, a temetőt a községen kívül helyezték el. A templomban a padok egy része eredeti, késő barokk faragású, a szószék copfstílusú, a sekrestyeszekrény a rokokó stílus jegyeit őrzi. Az egy hajós, boltíves, harangtornyos, három oltáros templom 500 személy befogadására alkalmas.
1770-ben a községnek 491 lakója volt. 1830-ban 925-en, 1910-ben 1473-an, 1962-ben 1293-an, 1970-ben 1131-en éltek. A lakosok száma mára erősen lecsökkent a 60-as években történt elvándorlást követő elöregedés miatt. 1967-es adat szerint 320 személy költözött el, a naponta vagy hetente ingázók száma 196 fő.
A község a XIX. század elején földesúri központ, jól jövedelmező uradalmi vámszedőhely volt. Fazekasok, kovácsok, kékfestők, molnárok dolgoztak hajdanán, ismert volt a takács, a csizmadia, a mészáros, a bognár, a pálinkafőző mesterség is. Juhászok, kovácsok, csordások őrizték az állatokat a legelőn. A lakosság a jószágok eladásából, a nyári summásmunkából, és az erdőmunkákból jutott pénzhez. A századfordulóig sarlóval arattak.
Ismert volt a teknővájó és szórólapát készítő cigányok munkája, híresek voltak a fazsindely készítők is. Az Eszterházy hercegi családi birtok erdészeti központ volt, az erdőkben szénégetők dolgoztak.
Bánokszentgyörgy folklór kincse rendkívül gazdag volt: mesék, mondák, babonás-lidérces történetek, a betyárvilág romantikája terjedtek szájról-szájra. Népi játékaika lucázás, a regölés, a korbácsolás és betlehemezés voltak. Mára már szinte teljesen feledésbe ment ez a gazdag hagyomány. Jellegzetes népviselet nem volt.
Az olajvidék feltárásáig nagy szegénységben élt a lakosság. A kőolaj és földgáz kitermelése biztos megélhetést jelentett, a férfiak zöme ott talált munkát. Keresetükből átépítették lakóházaikat, gazdasági épületeiket. A falu arculata megváltozott, eltűntek a faragott, oszlopos pitvarral készült zsuppos házak. A telkek fésűs beépítettségűek maradtak
Vezetékes gázszolgáltatás 1946-tól, áramszolgáltatás 1955 – től van a településen. A községnek 1935-től autóbuszjárata van, 1958-1971 között épültek ki a község útjai, a járdaépítés 1964-1971 között történt meg. 1950-től működik a településen óvoda. Nyolc évfolyamos általános iskolája 2005- ben volt 100 éves. Az épület részleges felújítása pályázati támogatásból valósult meg. 1951-ben épült a művelődési ház. A kulturális események napjainkban inkább az iskolai rendezvényekhez kötődnek. Gyermek tánccsoport és énekkar szerveződött.
Gyógyszertára 1948-ban épült, a községben háziorvosi szolgálat és fogászati ellátás is van. A községben posta és olgármesteri hivatal működik.
A község gazdasági élete alacsony színtű. Négy jelentős gazdasági társaság székhelye van Bánokszentgyörgyön, tevékenységi körük a mezőgazdasághoz, erdő- és vadgazdálkodáshoz, valamint a fafeldolgozáshoz kötődik. Az egyéni vállalkozók száma nem számottevő. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Ezen okok miatt a munkaképes korú lakosság elhelyezkedése – az országos helyzethez hasonlóan – nehéz.
A település célkitűzései között szerepel az infrastruktúra fejlesztése, az önkormányzati intézmények működőképességének megőrzése, a közösségi épületek felújítása. A falu turisztikai lehetőségeinek kihasználása.